Halasi körtepálinka

A pálinka mint hungarikum

2002. július 1-én életbe lépett 1-3-1576/89-es számú előírás - Magyar Élelmiszerkönyv

Az előírás értelmében a PÁLINKA elnevezés csak azokra a termékekre használható, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg e kitételeknek, csak SZESZESITAL néven kerülhetnek forgalomba.

A törvény a 2002. július 1-e után palackozott termékekre vonatkozik, a hatályba lépés előtt gyártott termékekre nem!

A fogyasztás kultúrája

A pálinkát soha ne hűtsük, hisz valódi zamata csak kézmelegen érvényesülhet. Ugyanígy fontos a pohár alakja; a megtöltött, alul öblös, felfelé szűkülő szájú üvegcsét kortyolás előtt - a felszálló ínycsiklandó illatok ellenére - egy-két percig zárjuk tenyerünkbe, hogy a benne lévő nemes ital kissé átvegye testünk hőfokát.

Érdemes elvégezni az úgynevezett száraz-próbát: miután felhajtottuk, tegyük félre poharunkat öt-tíz percre - ez önuralmunkat is edzésben tartja -, majd szagoljunk bele: ha valódi pálinkával van dolgunk, csak a tiszta gyümölcsillatot érezhetjük.

Fontos a borkóstolásnál már megismert "rágás" is, hiszen e nedű íze, zamata a száj szegletében, a nyelv alatt, az ízlelőbimbók környékén jelentkezik igazán.

E főzet a miénk, magyaroké. Úgy nemzeti sajátosságunk, mint a Tokaji Aszú, a pirospaprika vagy a Téliszalámi. Tiszteljük meg magunkat, környezetünket s e kincset azzal, hogy fogyasztását soha nem visszük túlzásba. Hiszen az a bizonyos négy centiliter, amely egy felnőtt embernek naponta ajánlott, étvágygerjesztőnek épp úgy megteszi, mint a téli hideg vagy a nyári meleg ellen...

"Barátság és Szerelem egyik, mint másik,
Pálinkával együtt egészségre válik!
"

Halasi körtepálinka

Más elnevezés: Halasi Kiffer körtepálinka

Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas és környékének jellemző ízű és illatú pálinkája, amelynek alapanyaga a Kiskunhalason és környékén termett Kiffer körte érett termése. A Kiffer körte termesztése és a kisüsti pálinkafőzés immár százéves múltra tekint vissza. A környéken a Kiffer körte igen bő, rendszeres termést ad. Illata, zamata utóéréssel kiváló, de húzós, kövecses hússal és kevésbé tetszetős külsővel rendelkezik, ezért használják fel a pálinkafőzéshez. A halasi körtepálinka kiemelkedő tulajdonságainál fogva elsősorban az ünnepi alkalmak itala. Jól felhasználható kevert italok, koktélok, gyümölcssaláták készítéséhez. A Halasi körtepálinka megnevezésű címke a halasi menyecskecsipke jellegzetes motívumát mutatja.

Különleges, egyedi jellemzők: a Kiffer körte fajtájára és a sajátos technológiára jellemző ízű és illatú, valódi körtepálinka.
Leírás: A Halasi körtepálinka víztiszta, az érett Kiffer körtére jellemző, fűszeres, intenzív illatú és zamatú. Alkoholtartalma legalább 40 V/V%. Nem téveszthető össze más körtepárlattal. Alapanyaga a Kiskunhalason és környékén ter­mett Kiffer körte érett, romló hibától, idegen anyagtól mentes termése.

Kieffer körte (Kiefer körte)

P. Kieffer kertjében, Philadelphia (USA) közelében 1867-ben termett először, mint a Pyrus serotina és a Vilmos körte véletlen magonca. Az egész világon elterjedt.

Szeptember közepétől szedik, október-december hónapokban fogyasztható. Rendszeresen és igen bőven terem, elég korán termőre fordul, jól termékenyül. Teljesen önmeddő. Porzó fajtái az Avranchesi jó Lujza, Bosc kobak, Hardy vajkörte, Serres Olivér.

Gyümölcse nagy, széles körte alakú, jellegzetesen középen a legszélesebb, csészéje és kocsánya felé egyenletesen keskenyedő. A csésze felé bordás és csapott. Színe élénk szalmasárga, sokszor élénk pirossal mosott, héja érdes és közép nagy barna-pontozást visel. Kocsánya és csészemélyedése sekély. Húsa sárgásfehér, kemény, a magház körül kövecsesedő, túléretten hirtelen puhuló. Íze fanyarkás, jellegtelen, erősen birsszerű illattal. Elég jól tárolható, de barnul. Éretlenül igen jól szállítható, azután már nyomásfoltokat kap.

Levele nagy, széles, tojásdad, jellegzetes csúccsal, vízszintesig lehajló. Koronája feltörekvő, később jellegzetesen lecsüngő és ritka. Mindennek ellenáll. A legigénytelenebb fajtánk, a száraz futóhomokon is jól megél.

Művelés-módja: Csak vadalanyra és lehajló koronája miatt közepes törzsre való. Törpegyümölcsösben amúgy sem gazdaságos."

Milliók körtéje - Szathmáry család

"A XX. század legelején a kiskunhalasi Szathmáry Sándor, a gimnázium igazgatója, egyben lelkes kertészkedő és felesége - tudásuk fejlesztésére - német kertészeti folyóiratot olvastak. Milliók körtéje volt az egyik cikk címe. - Ezt meg kell próbálnunk! - mondta az asszony a férjének, és 1903 tavaszán három kanadai származású "Kefere"-oltványt hozattak be Düsseldorfból.

A fajta neve a későbbiekben a "Kiefer"-en keresztül "Kifer/Kiffer"-re változott. Szathmáry erről a három körtefáról szaporította tovább a fajtát, és már az 1906. szeptemberi gyümölcskiállításon feltűnést keltett körtéjével, mivel abból 6 tonna volt eladó. Már ekkor megkezdődött a Kiffer körtének pálinkaként való hasznosítása is.

Szathmáry 1912-ben meghalt. Munkáját felesége folytatta, és 1913-ban megkezdte az oltványok nagybani forgalmazását. Ezek az oltványok az egész környéken elterjedve országos hírnevet szereztek. Az első világháború kezdeti éveiben Szathmáryné 100-150 vagon körtéből 70-80 ezer koronát is árult.

A helybeli lakosság is kb. ilyen mennyiséget termelt évente. A Kiffer körte igen bő, rendszeres termést ad. Illata, zamata utóéréssel kiváló, de húzós, kövecses hússal és kevésbé tetszetős külsővel rendelkezik, ezért már ekkor is jelentős volt a pálinkának lefőzött hányad."